Saját előadások

Zenés misztériumjáték egy felvonásban, öt jelenetben. Magyar és lengyel történelmi, egyházi, népi, klasszikus és kortárs zenékből, énekekből válogatta, összeállította és rendezte: TÖRÖK VIOLA.

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934 –ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre:1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.

Tatár Rózsa Ady és Adél - ”Lázálmok” az életünkből című monodrámáját a Cédrus Művészeti Alapítvány Nívódíjával jutalmazták. A dráma a magányos és boldogtalan Léda hattyúdala. Az egykor bálványozott nő, a végzet asszonya a halálos ágyán megidézi a halott költőt és újraéli viharos szerelmük minden boldog és fájó epizódját.

Bartis Attila karizmatikus író, novelláival hozzájárul, hogy a történelemből ne nyomtalanul essen ki a kommunizmus negyven éve, hogy a következő kérdések ne maradjanak válasz nélkül: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy Marosvásárhely?

„Gyöngynév” – mondja Arany János Bolond Istók című költeményében, melyet kedves barátja és költőtársa korai halála után írt, melyben nagy szeretettel és elismeréssel próbálja megértetni a mindenkori olvasóval és közönséggel a név jelentését, különösen a „Bolond” családnév szimbolikus értékét.

Jelen alkalommal egy eléggé ismeretlen, bizonyos korokban megtagadott, vagy tiltott területre kerül sor. Az 1920-1940 közötti korszakban a magyar színházi élet terén intézmények kemény küzdelmet folytattak a Trianon utáni intézménysorvasztó politika káros hatásainak legyőzése érdekében.

A darab alaptémája a megmaradás, a helytállás, a hűség és a szeretet a történelem viharában. A gyötrő szenvedélyeket, a hazajutás és az egymásra találás vágyát, a hitetlenség és a bizalom, a kétkedés és a bizonyosság küzdelmét hordozó dráma kifejező erejét gazdagítja Kelemen László zenéje és a Maros Művészegyüttes színes-fergeteges táncbetétei.

A darab párhuzamot von két kor tragikus élethelyzete között, bemutatva hova “fejlődött” az Istentől fokozatosan elforduló emberiség morálja a „sötét’’ középkortól napjainkig.

A darab a megálmodott előadás látleletének készül. Tragikomikus elemekkel átszőtt történet egy korról (a '70-es - '80-as évekről), amelynek örömeit, borzalmait talán túl hamar elfelejtettük.. vagy elfelejtették velünk.

Egy 19. század eleji, sokgyermekes család története a Sára asszony. Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli.