Népi játék Tamási Áron nyomán
Tamási Áron talán legizgalmasabb, legjobb színpadi műve, az Énekes madár ihlette a Móka című táncszínházi előadás létrejöttét. Tamási művét székely népi játéknak nevezi, ami maga után vonja a néphagyomány, a népzene és néptánc eszköztárának felhasználását.
Az előadás témájának aktualitása egyértelmű, a mai fiatal generáció egyre későbbre tervezi a tartós párkapcsolatot és így a házasságkötést is. Erről szól az Énekes madár is: a két vénlegény, Bakk Lukács és Préda Máté több mint tíz éve udvarol a két vénleánynak, Gondos Eszternek és Gondos Reginának. Mire végre eldöntik, hogy megkérik a lányok kezét, a két lakodalmat egyszerre, kalákában, így költségeket spórolva képzelik el. Abból adódik a bonyodalom, hogy a két nővér nem egyezik bele, hogy a két esküvő egy nap, egyszerre történjen meg. (…)
Könczei Árpád
Szereposztás:
GONDOS ESZTER, vénleány- Sipos Réka
GONDOS REGINA, vénleány- Antal Katalin
GONDOS MAGDOLNA, fiatal leány- Golicza Bernadett
BAKK LUKÁCS, vénlegény, Eszter vőlegénye – Antal József
PRÉDA MÁTÉ, vénlegény, Regina vőlegénye- Fülöp Csaba
KÖMÉNY MÓKA, fiatal legény- Hajdó Árpád
KÖMÉNY IGNÁCNÉ, Móka anyja- Faluvégi Erzsébet
A FALU NÉPE, „fársángosok”- Bálint Endre, Forgács Hunor, Hajdó Lóránt, Nagy Annamária, Orbán Henrietta, Szabó Tamás
Közreműködik a Kedves zenekar: Román Hunor hegedű, Szabó Lóránd harmonika, cimbalom, Kedves Botond brácsa, Kelemen Molnár János nagybőgő
Hangosító: Zilincki Károly
Világosító: Toásó István
Művészeti munkatársak: Antal József, Fülöp Csaba
Néprajzi szakértő: Fülöp Hajnalka
Dramaturg: Szabó Janka
Díszlet és jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas
