Előadások

A Polgári Művelődésért Alapítvány kezdeményezésére, Hedry Mária írónő által jött létre Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának életéről szóló Árnyéksors című darabja. A színmű a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában játszódik, visszaidézve a házaspár életének itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását.

A népmesét, a mesemondást, a magyar nyelvet ünnepli ez az est. Az elhangzó mesék a magyar próza legszebb állapotait, hamisítatlan nyelvi észjárásunkat, ezrek-százezrek munkáját emelik régóta érdemelt magasságba, a színpadra.

Márai Sándor születésének százhuszonötödik évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy kedvünkre válogathassunk az író gazdag irodalmi hagyatékából.

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934 –ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre:1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.

A dráma a magányos és boldogtalan Léda hattyúdala. Az egykor bálványozott nő, a végzet asszonya a halálos ágyán megidézi a halott költőt és újraéli viharos szerelmük minden boldog és fájó epizódját.

Bartis Attila karizmatikus író, novelláival hozzájárul, hogy a történelemből ne nyomtalanul essen ki a kommunizmus negyven éve, hogy a következő kérdések ne maradjanak válasz nélkül: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy Marosvásárhely?

„Gyöngynév” – mondja Arany János Bolond Istók című költeményében, melyet kedves barátja és költőtársa korai halála után írt, melyben nagy szeretettel és elismeréssel próbálja megértetni a mindenkori olvasóval és közönséggel a név jelentését, különösen a „Bolond” családnév szimbolikus értékét.

Jelen alkalommal egy eléggé ismeretlen, bizonyos korokban megtagadott, vagy tiltott területre kerül sor. Az 1920-1940 közötti korszakban a magyar színházi élet terén intézmények kemény küzdelmet folytattak a Trianon utáni intézménysorvasztó politika káros hatásainak legyőzése érdekében.