Részletek
1999-ben újabb ragyogó csillag jelent meg a magyar szentek egén, a magyar királylány, majd lengyel királyné és végül klarissza nővér, Árpád-házi Szent Kinga személyében, akit a lengyelek a „Nép Anyja”- ként tisztelnek.
A marosvásárhelyi Spectrum Színház Árpád – házi Szent Kinga születésének 800-éves évfordulóján SZENT KINGA GYŰRŰJE címmel, zenés misztériumjátékkal tiszteleg IV. Béla lánya, a lengyelek királynéja, a csodatevő klarissza előtt.
A középkori hitélet leghívebb őrzőinek, a moldvai csángóknak ajánlott előadásban elhangzanak a magyar és lengyel térség jellegzetes dallamai: a „Boldogasszony Anyánk” és ennek lengyel megfelelője a „Bogurodzica”, azaz az „Istenszülő Mária”, az „Ómagyar Mária-siralom”, a Szent Kinga alapította kolostorban talált első lengyel többszólamú zenei emlék, az „Omnia Beneficia”, moldvai csángó istenes népénekek és imádságok, erdélyi és moldvai keservesek, hajnalnóták, középkori hangszeres tánc- és harci zenék, a ma is élő, századokat átívelő magyar és lengyel népdalok,
Elhangzik a Kinga szentté avatásakor énekelt „Jaka piekna jestes Kingo”-„Milyen szép vagy Kinga”.
A marosvásárhelyi Spectrum Színház Árpád – házi Szent Kinga születésének 800-éves évfordulóján SZENT KINGA GYŰRŰJE címmel, zenés misztériumjátékkal tiszteleg IV. Béla lánya, a lengyelek királynéja, a csodatevő klarissza előtt.
A középkori hitélet leghívebb őrzőinek, a moldvai csángóknak ajánlott előadásban elhangzanak a magyar és lengyel térség jellegzetes dallamai: a „Boldogasszony Anyánk” és ennek lengyel megfelelője a „Bogurodzica”, azaz az „Istenszülő Mária”, az „Ómagyar Mária-siralom”, a Szent Kinga alapította kolostorban talált első lengyel többszólamú zenei emlék, az „Omnia Beneficia”, moldvai csángó istenes népénekek és imádságok, erdélyi és moldvai keservesek, hajnalnóták, középkori hangszeres tánc- és harci zenék, a ma is élő, századokat átívelő magyar és lengyel népdalok,
Elhangzik a Kinga szentté avatásakor énekelt „Jaka piekna jestes Kingo”-„Milyen szép vagy Kinga”.
A misztériumjátékot Orbán György Szent Kinga tiszteletére írt himnusza zárja.
Előadók:
A MAROSSZÉKI KODÁLY ZOLTÁN GYERMEK –ÉS IFJÚSÁGI KAR és
A KICSINYEK KÓRUSA
Karmesterek: NAGY ÉVA VERA, CZAKÓ GABRIELLA, LOKODI EMŐKE
A MAROSSZÉKI KODÁLY ZOLTÁN GYERMEK –ÉS IFJÚSÁGI KAR és
A KICSINYEK KÓRUSA
Karmesterek: NAGY ÉVA VERA, CZAKÓ GABRIELLA, LOKODI EMŐKE
Közreműködnek:
NAVRATIL ANDREA
NAVRATIL ANDREA
DÁLYA CSONGOR
ANDRÁSI BRIGITTA és GÁLFALVI KENDE CSABA
ANDRÁSI BRIGITTA és GÁLFALVI KENDE CSABA
FARKAS SÁNDOR CSABA és FARKAS DÉNES táncosok
A LUX AURUMQUE kamarakórus
A CSÍKI kvartett
VÁNYOLÓS ANDRÁS és SZABÓ ANDRÁS
A HARAI népzene-együttes
A CSÍKI kvartett
VÁNYOLÓS ANDRÁS és SZABÓ ANDRÁS
A HARAI népzene-együttes
ORBÁN GYÖRGY
Szent Kinga himnusza zárja az előadást
Szent Kinga himnusza zárja az előadást
A rendező munkatársa: GNADIG KORNÉLIA
Jelmez: TAKÁCS TÍMEA
Látványtervező: NAGY ANDRÁS
Szcenika, kellék: DEÁK BARNA, ZAYZON ÁDÁM
Fény- és hangtechnika: INCZE RÓBERT
Jelmez: TAKÁCS TÍMEA
Látványtervező: NAGY ANDRÁS
Szcenika, kellék: DEÁK BARNA, ZAYZON ÁDÁM
Fény- és hangtechnika: INCZE RÓBERT
„Napom, Napom, fényes napom, Süss le reám világoson!
Ne csak mindig homályosan, hogy Hazámat ne sirassam.”
(Székely népdal)
Ne csak mindig homályosan, hogy Hazámat ne sirassam.”
(Székely népdal)
Előadás időpontja és helyszíne:
Május 18., Pünkösd szombatján, délután 5 órakor
Csíkszeredában a Szakszervezetek Művelődési Házában
Május 18., Pünkösd szombatján, délután 5 órakor
Csíkszeredában a Szakszervezetek Művelődési Házában
Az előadáson való részvétel díjmentes.
