Vitéz lélek:
„Nem úgy van most, int volt régen,
Nem az a nap süt az égen,
Nem az a nap, nem az a hold,
Nem az a szeretőm, ki volt. Aki volt már rég elhagyott, Szebbre vágyott, mint én vagyok,
Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyant se, mint én vagyok.”(Népdal)
„Amikor láttam a romlást, azt mondtam magamban, hogy abból a kicsiből, ami megmaradt, mindent újra kell kezdeni, mindent újból fel kell építeni.”
„A falu nyugalmát senki sem háboríthatja.
Az emberek…téged akármelyik órában szamarastól kiirtanának!”
„Aki bölcsőt épít, az jobban tud harcolni, Péter, s azé lesz a szamár is, akit én fogok megtalálni!” (Tamási Áron: Vitéz lélek)
Tamási Áron -Vitéz lélekcímű színpadi játékának álomvilágát, amit a hit és hűség drámájának is neveznek, ezúttal a népdalok, népzene és néptánc kifejező eszköztárának felhasználásával fogalmaztuk meg.
A „szereplő személyek” történetét a mindenkori közösség megjelenítőjeként a Bekecs néptáncegyüttes tagjai ellenpontozzák.
Szereposztás:
Balla Péter: Faragó Zénó
Boróka/Rozáli:Ritziu Ilka-Krisztina
Lázár:Tatai Sándor
Ambrus: Kárp György
Nikita: Székely –Szabó Zoltán
Sári néni:Szász Anna
Kristóf/Csorba: Kinda Szilárd
Panna: Móréh-Kinda Boglárka
Zene: Kelemen László
Zenei munkatárs: Üver zenekar és Szabó Róbert
Koreográfus: Ivácson László és Tekeres Gizella
Díszlet és jelmez: Török Viola
Fény és hangtechnika: Incze Róbert
Rendezte: Török Viola
Boszorkány:
A Pünkösd a természet megújulására való közös rácsodálkozás, az ember a saját maga és a másik ember lelki megújulásában vetett reménye, a „szentlélek” eljövetelének megélése. Móricz Zsigmond: Boszrkány c. színműve a magyar népi hagyomány lelkiségét őrző dalokkal, rituális, képletes szöveghasználatával kapcsolódik a pünkösdi csodához.
„Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalba születtem.
Ki ekkor születik, szerencséje nincsen,
Én ekkor születtem, szerencsétlen lettem.”
Miért tartják boszorkánynak,elítélendő személynek azt, aki nem fogadja el gondolkodás nélkül a társadalom sokszor formális szabályait, ráerőltetett hazugságait, miért tartják rossz példamutatónak azt, aki más, mint a többi, aki meg akarja fejteni a titkokat , aki csak azt az igazságot fogadja el, amit a saját lelki szűrőjén átenged? Ez a fajta szabadság szembe kerül a hazugságra alapuló hatalommal, de a „nagy”fejedelem éppen ezért szeret bele az igazságkereső boszorkányba,
A fejedelem is el kell adja a lelkét a hatalomért?
Miért nem fér össze igazság és hatalom?
Melyik fájdalmasabb: a hatalom, vagy szerelem rabjának lenni?
A hatalom nm tudja megvédeni a szerelmet, csak, ha elengedi, de a szeretet szabadságot és életet ad az elítéltnek.
A mindennapi emberi kapcsolatokra vonatkoztatva, a dráma hűségről szól, a társról, aki a párja álmainak és életének őrzője, még akkor is, ha ez hálátlan vállalásnak tűnik.
Szent Kinga Gyűrűje: